Áldás rád is - te - nem tudhatod ki vagyok,
köröket rovok, akár az idő, mely fürtbe gyűjti a fényt ha jó,
bárka, minden élőt felveszek hátamra, míg igéz a szó,
míg az egynek én is része vagyok, földre születtem
Ádámként, életem élén táncolok, mígnem magam is borrá kiforrok.
Áldás rám is – te - nem tudhatod ki vagy,
köröket rósz te, akár az idő, melynek íve a gyümölcsnek héjat ad.
Héj a hajód, melyben megindul a magom, édes anyaföld,
Egy csónakban evezünk mind a lelkek útján
égnek ívén Éviként, mígnem hidat érünk, s lelkünk magunk felé
emelve átsiklunk egy másik életbe.
Kívánok új ívet éltünknek, idén Emberként térjünk meg!
Debrecen, 2015. december 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése